A megemlékezésen beszédet mondott:
Helena Bambasova a Cseh Köztársaság nagykövete
Michal Černỳ a Budapesti Cseh Centrum igazgatója
dr. Gedai István a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnök-helyettese, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója
Sántha Péterné Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere
László Tamás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat polgármestere, országgyűlési képviselő.
A „cseh testvér”, Jan Palach nagy hatású tette alapján 17 évesen megfogalmazódott az az elhatározás, hogy testére vásznat csavar és benzinnel felgyújtja magát mindenki számára eleven példamutatásként a Nemzeti Múzeum kertjében, kiállva a nemzeti identitás mellett, kezében nemzeti színű zászlót lobogtatva. 1969. január 20-án délután a nemzetnek adta át „szénné égett holt testét” önfeláldozásával példát mutatva a jövő nemzedékeinek.
Január 23-án bekövetkezett halálát követően 28-án helyezték örök nyugalomra a legszűkebb, engedélyezett családi körben. A rendőrség és állambiztonsági szolgálatok embereinek nagy száma a Rákospalotai temetőben híven bizonyította, hogy a kommunista hatalom megijedt Bauer Sándor tettétől. Ő saját rövid életével támasztotta alá búcsúlevelében barátjának hátra hagyott gondolatát, a felnövekvő nemzedékeknek, hogy „… eszme nélkül nem él, csak létezik az ember…”.
Január 23-án bekövetkezett halálát követően 28-án helyezték örök nyugalomra a legszűkebb, engedélyezett családi körben. A rendőrség és állambiztonsági szolgálatok embereinek nagy száma a Rákospalotai temetőben híven bizonyította, hogy a kommunista hatalom megijedt Bauer Sándor tettétől. Ő saját rövid életével támasztotta alá búcsúlevelében barátjának hátra hagyott gondolatát, a felnövekvő nemzedékeknek, hogy „… eszme nélkül nem él, csak létezik az ember…”.